A lábnyomok titka

A dinoszauruszok lábnyomai csak akkor maradhattak fenn, ha megfelelők voltak a környezeti viszonyok - vélik a Manchesteri Egyetem kutatói, akik a Journal of the Royal Society Interface című folyóiratban hozták nyilvánosságra tanulmányukat.

A dinoszauruszok korában a legkülönfélébb méretű és testfelépítésű őshüllők éltek, kezdve a 30 tonnás "kargyíktól", azaz brachiosaurustól a pulykanagyságú, két lábon járó ragadozó compsognathusig ("csinos állkapocsig"). Ám a különböző helyszíneken jobbára csak néhány dinoszaurusz-féleségtől származó nyomokat fedeztek fel. Így a Texas állambeli Paluxy folyó környékén, amely a világ egyik leghíresebb őskori lábnyomlelőhelye, csupán a nagyobb testű dinoszauruszok hagyták hátra nyomaikat - olvasható a BBC News hírei között.

A Manchesteri Egyetem kutatói komputer segítségével húszféle dinoszaurusz "trappolását" szimulálták különböző sűrűségű és mélységű sárban. Vizsgálataik azt mutatták ki, hogy különböző testsúlyú dinoszauruszok esetében más és más feltételek megléte volt szükséges, hogy lábnyomaik fennmaradjanak.

Mint kiderült, a súlyosabb dinoszauruszok lábnyomai kizárólag a sűrű, sekély sárban "érvényesültek". A lágyabb, mélyebb sár a könnyebb testű őshüllőknek kedvezett, míg a nagyobbakat foglyul ejtette, s az állatok elpusztultak.
E vizsgálatokból kiindulva, a Paluxy folyó sokkal több dinoszaurusz számára szolgált itatóhelyül, mint ahányan hátrahagyták lábnyomaikat.

"A csontvázak halott állatoktól származnak, míg a lábnyomokat az élőlények hagyják hátra, az ősgyíkok cselekedeteiről tanúskodnak. Ez a csodálatos a dinoszaurusz-lábnyomokban" - hangsúlyozta a kutatásokat irányító Peter Falkingham paleontológus.
Az őslénytani szakember szerint a komputeres modell segítségével a továbbiakban azt vizsgálják majd, hogy miként mozgatták a dinoszauruszok a végtagjaikat, vagy mi történt a lábnyomokkal, amikor a sár megszikkadt.